szerzőinknek

 

szerzőinknek

A Fordulat folyóirat tematikus számokat közlő folyóirat, így az adott felhívásnak (Call for Papers) megfelelően várja a kritikai társadalomelmélet és gazdaságtan körébe tartozó magyar nyelvű tudományos közleményeket (tanulmányokat és könyvrecenziókat).

A Fordulat az MTA Filozófiai Tudományos Bizottság által „A” minősítéssel ellátott folyóirat. Az MTA IX. osztályának hazai listás folyóiratai közül a 2019-2020-as adatok alapján a Fordulat bír a legtöbb független idézővel.

Az egyes tanulmányokat a tematikus lapszámok külső szerkesztői és a Fordulat szerkesztőbizottsága is több körben lektorálja, illetve szükség esetén egy külső lektor számára is kiküldésre kerülnek a kéziratok peer review-ra. Nem alkalmazunk anonim bírálati folyamatot, mert a nyílt tudomány alapelveinek megfelelően az open peer review kölcsönösen transzparenciát és elszámoltathatóságot biztosít a lektorok és a szerzők számára, a kéziratról való érdemi tartalmi párbeszéd lehetőségével. A lapszámok koncepciójának kialakításában figyelembe vesszük a nemzetközi tanácsadó testületünk visszajelzéseit is.

A kéziratok terjedelme az irodalomjegyzékkel és az absztrakttal együtt tanulmányok esetén általában nem haladhatja meg az 50 ezer leütést, míg a recenziók esetében az optimális terjedelem 10–15 ezer leütés. Ezektől a szabályoktól a szerkesztők indokolt esetben eltérhetnek.

A szöveget MS Word dokumentumban (doc. vagy docx.), e-mail-ben kérjük leadni a szerkesztőség címén: szerk[kukac]fordulat.net

A tanulmányok felépítése és formai követelményei:

  • A dokumentum a szerző nevével kezdődjön, majd ez alatt kell szerepeltetni a címet és alcímet.
  • A címeket egy 15–20 soros összefoglaló/abstract kövesse, ennek az utolsó sorába kerülnek a tanulmány kulcsszavai.
  • Egy külön dokumentumban kérjük elküldeni a tanulmány címét, alcímét illetve összefoglalóját/abstractját angol nyelven. Ugyanitt kérjük megadni az „E számunk szerzői” rovatban közlésre kerülő adatokat az alábbi formában: Arrighi, Giovanni (1937) szociológus, közgazdász, egyetemi tanár, Johns Hopkins University, Baltimore. Továbbá kérjük megadni a megjelentetett írások után járó tiszteletpéldány elküldéséhez szükséges (de publikálásra nem kerülő) levelezési címet is.
  • A szöveget Times New Roman 12pt-os betűtípusban, másfeles sörközzel, a bekezdések első sorát – kivéve cím, alcím, illetve ott, ahol a szöveg új egysége következik – behúzva kérjük leadni.
  • Lábjegyzetek indokolt esetben használhatóak, végjegyzetek nem.
  • A táblázatokat és ábrákat forrásukkal együtt a főszövegben kell szerepeltetni.
  • A címeket és az idegen nyelvű kifejezéseket kérjük dőlttel szedni, pl. Reclaiming the Factory, Zadruga za Etično Financiranje, kivéve a magyarban gyakran használatosokat, pl. status quo, ad hoc, offshore.
  • Az évtizedekre való utalás során az évet kérjük számmal kiírni, pl. 1970-es évek (és nem ’70-es évek, 70-es évek, vagy hetvenek évek).
  • Az elsőrendű alcímek (fejezetcímek) CSUPA KAPITÁLIS FÉLKÖVÉR formában szerepeljenek, a másodrendű alcímek CSUPA KAPITÁLIS formában, a harmadrendű alcímek normális betűtípussal. Az alcímek ne legyenek számozva. Negyedrendű alcím nem használható.
  • Amennyiben a szövegben nem használ alcímeket, a szövegegységeket külön sorban elhelyezett három csillaggal (***) kérjük elválasztani.
  • A kézirat végén a „HIVATKOZOTT IRODALOM” elsőrendű alcímen kérjük feloldani a hivatkozásokat.

Szövegközi hivatkozások:

  • A Fordulatban a szövegközi hivatkozások a főszövegben, zárójelben történnek, tehát nem lábjegyzetben vagy végjegyzetben.
  • A szövegközi hivatkozás formája (Gagyi 2014), tehát a szerző neve után nem kell vessző csak szóköz. Ha a szerző neve szerepel a mondatban csak az évszám: „Ahogy arra Gagyi Ágnes (2014) is felhívja a figyelmet…”. 
  • Két szerző esetén és-sel (Éber és Gagyi 2014), három szerző esetében vesszővel, majd a végén és-sel (Csányi, Gagyi és Kerékgyártó 2018) választjuk el a neveket.
  • Szövegközi hivatkozásban háromnál több szerző esetén a névsorban első szerző vezetéknevét és az et al. kifejezést kérjük kiírni, pl. (Barna et al. 2017). A hivatkozott irodalmak listájában minden szerző szerepeljen.
  • A zárójeles hivatkozás a mondat részeként kezeljük, ezért a mondatzáró pont nem a zárójel elé, hanem a zárójel után kerül (Gagyi 2014).
  • Szószerinti idézetnél, vagy meghatározható oldalszámon szereplő gondolatra hivatkozás esetén az oldalszám is szerepeljen a hivatkozásban.  Az évszám után nem vessző, hanem kettőspont. A tól/ig típusú oldalszámos hivatkozások esetében nem rövid (-), hanem hosszúkötőjel (–) szerepel. Például (Gagyi 2014: 301–302).
  • Szó szerinti idézetnél a pont a hivatkozás után szerepeljen: „A posztkoloniális és posztszocialista felzárkózás nem egymással párhuzamos képződmények, hanem ugyanazon a hierarchikus, globális rendszeren belüli folyamatok” (Gagyi 2014: 301).
  • Az idézeteket a Magyarországon használatos idézőjellel jelöljük, melynek első karaktere alulra pozícionált: „így”. Az idézett szöveget ne írjuk végig italic (dőlt) stílussal.
  • Ha az idézeten belül szerepel olyan szöveg, ami eredetileg idézőjelben volt, ott szimpla idézőjelet (félidézőjelet) használjunk. „Ez az ideológiai megközelítés gyakran párosul egy, a ‘nyugati’, liberális világot az elmaradott ‘keletivel’ szembeállító diskurzussal” (Mészáros 2018: 216).
  • Ha a szó szerinti idézetből ki akarunk hagyni egy részletet, akkor azt kapcsos zárójellel (tehát ne gömbölyű zárójellel) jelöljük. „Az erkölcs, a vallás, a metafizika és egyéb ideológia és nekik megfelelő tudatformák ilyenképpen nem tartják meg többé az önállóság látszatát […] Nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot” (Marx és Engels 1974 [1856]: 30).
  • Ha a hangsúlyozás miatt egy szó vagy mondatrész italic (dőlt) stílussal van írva, jelöljük, hogy az eredetiben is így volt-e vagy mi szeretnénk hangsúlyozni valamit. (Gagyi 2014: 301, kiemelés az eredetiben) vagy (Gagyi 2014: 301, kiemelés tőlem).
  • Különböző szerzőkre történő egyidejű hivatkozás esetén pontosvesszővel válasszuk el a különböző tételeket egymástól (Gagyi 2014; Gerőcs és Jelinek 2018). Ez akkor is alkalmazandó, ha szerepelnek oldalszámok is (Gagyi 2014: 301–302; Gerőcs és Jelinek 2018: 21).
  • Ugyanazon szerző különböző műveit vesszővel választjuk el (Gagyi 2014, 2021), illetve (Gagyi 2014, 2021; Éber 2014, 2020).
  • Valamely szerző ugyanazon évben megjelent különböző publikációit Kisbetűvel különböztetjük meg. Például: (Gagyi 2014a, 2014b).
  • Ha létezik korábbi kiadás is, vagy amire hivatkozunk fordítás, lehetőleg szögletes zárójelben tüntessük fel az eredeti, illetve legelső kiadás évszámát is: (Böröcz 2018 [2009]).
  • Ha egy másik szövegen keresztül idézünk, az így szerepeljen: (Melegh 2006: 123, idézi Gagyi 2014: 301). Ez esetben, az irodalomlistában mindkét művet fel kell tüntetni.
  • Ugyanarra a műre történő egymás utáni hivatkozás esetén az uo. (ugyanott) (és nem ibid. vagy i.m.) rövidítés használatát kérjük.
  • Amennyiben saját kutatási interjúnkra hivatkozunk azt szövegesen jelöljük. „Itt nincs olyan, hogy szakszervezet vagy ilyesmi. [...] Nem, nem, nem jó, ez egy kiszolgáltatott, proletár helyzet egy nőnek. Hideg, hideg, kemény világ ez igazából” (Részlet saját interjúnkból egy egykori újságíróval).

 

Irodalomlista

A Fordulat az APA (7. kiadás) hivatkozási rendszer egy módosított formáját használja. Ahol elérhető, kérjük a DOI azonosító feltüntetését is. Ennek meglétét legegyszerűbben a CrossRef rendszerében lehet ellenőrizni. A DOI azonosítót az irodalomjegyzék-tétel végén kell feltüntetni (lásd alább a példáknál). Amennyiben egy publikációnak (pl. egy kötetnek) nincs DOI azonosítója, kérjük ne tüntessék fel a kötetről írt recenziók DOI-ját.

 

Folyóiratcikkeknél:

Gagyi, Ágnes (2016). “Coloniality of power” in East Central Europe: External penetration as internal force in post-socialist Hungarian politics. Journal of World-Systems Research, 22(2), 349–372. http://dx.doi.org/10.5195/jwsr.2016.626

Böröcz, József (2006). Goodness Is Elsewhere: The Rule of European Difference. Comparative Studies in Society and History, 48(1), 110–138. https://doi.org/10.1017/S0010417506000053

Éber Márk; Gagyi Ágnes; Gerőcs Tamás; Jelinek Csaba és Pinkasz András (2014). 1989. Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához. Fordulat, 21, 10–63.

Arrighi, Giovanni és Silver, Beverly J. (2001). Capitalism and world (dis)order. Review of International Studies, 27(5), 257–279. https://doi.org/10.1017/S0260210501008117

Kováts Eszter (2017). A konszenzusok felszámolása – jobboldali populizmus és a „gender ideológia” fenyegetése. Fordulat, 22, 104–127.

Dunaway, Wilma A. (2018 [2012]). A félproletár háztartás a modern világrendszer longue durée-je folyamán. Fordulat, 24, 53–87.

 

Monográfiáknál:

Melegh, Attila (2006). On the East/West Slope. Globalization, nationalism, racism and discourses on Central and Eastern Europe. Central European University Press. 

Federici, Silvia (2004 [1998]). Caliban and the Witch. Women, the Body and Primitive Accumulation. Autonomedia.

Böröcz József (2018 [2009]). Az EU és a világ. Kritikai elemzés. Kalligram.

 

Tanulmánykötetekben megjelent tanulmányoknál:

Barna, Emília; Csányi, Gergely; Gagyi, Ágnes és Gerőcs, Tamás (2017). East-Central European feminist activism in the context of uneven development in the EU, and ways to move forward. In Kováts, Eszter (szerk.), The Future of the European Union (69–79). Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest.

Csányi, Gergely és Kerényi, Szabina (2021). A Semi-Peripheral Myth of the “Good Mother”: The History of Motherly Love in Hungary from a Global Perspective. In Mayer, Claude-Hélèneés és Vanderheiden, Elisabet (szerk.), International Handbook of Love: Transcultural and Transdisciplinary Perspectives (317–332). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-45996-3_17

Éber Márk (2018). A világrendszer-elemzés In Antal Attila; Földes György és Kiss Viktor (szerk.), Marx… Interpretációk, irányzatok, iskolák (160–174). Napvilág.

 

Sorozatban megjelent kiadványoknál:

Marx, Karl (1981 [1844]). Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. In Karl Marx és Friedrich Engels művei (42. kötet). Kossuth.

Engels, Friedrich (1975 [1890]). Levél Josep Blochoz 1890. szept. 21–22. In Karl Marx és Friedrich Engels művei (37. kötet, 825–827). Kossuth.

 

Publicisztikák esetében:

Barna, Emília; Nagy, Kristof és Szarvas, Marton (2021). COVID-19 Crisis in Hungarian Cultural Production – Vulnerability and deepening authoritarian. LeftEast, 2021. február 12. https://lefteast.org/author/emilia-barna-and-kristof-nagy-and-marton-sza...

Pap Szilárd István (2019). A Nemzeti Együttműködés Rendszerének anatómiája. A Fordulat folyóirat 26. lapszámáról: „2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon”. Mérce, 2019. november 18. https://merce.hu/2019/11/18/a-nemzeti-egyuttmukodes-rendszerenek-anatomi...

 

Interjúk esetében:

Gregor, Anikó (2018). Gender Studies in Hungary are now being linked to broader struggles. Gagyi Ágnes interjúja Gregor Anikóval. LeftEast, 2018. december 28. https://www.criticatac.ro/lefteast/gender-studies-in-hungary.

 

Kéziratok, disszertációk esetében:

Éber Márk (2012). Megkülönböztetett különbségek: A „magyar társadalom” tagolódásának és tagolásának vizsgálatához. Az ELTE Szociológia Doktori Iskolába leadott kézirat.

 

Levéltári dokumentumok esetében:

HU-MNL-BKML-IV.1.

HU-MNL-OL-P 507-1.-II.-2.-34.

 

Filmek esetében:

Gábor Pál (1978). Angi Vera. MAFILM.

 

A Fordulat szerkesztősége javasolja a szerzőknek a Google Scholar (https://scholar.google.com/) és az ingyenes hivatkozáskezelő programok például a Zotero (https://www.zotero.org/) használatát. A Google Scholar esetében az APA stílus kimásolása, míg a Zotero program esetében az American Psychological Association (APA) 7th editon bibliográfia létrehozása esetén a Fordulatban használt stílusra való átszerkesztése, sokkal kevesebb munkával és hibalehetőséggel jár, mint az elejétől „kézzel” való szerkesztés esetén.

 

A Fordulat szerkesztősége fenntartja a jogot, hogy a beérkezett kéziratokat tartalmi vagy formai javításra visszaküldje a szerzőnek vagy szerzőknek.