Call for Papers/Felhívás szerzőknek a Fordulat című társadalomelméleti folyóirat 22. számába

A Fordulat, a Társadalomelméleti Kollégium folyóirata, az alábbi témákban vár cikkeket a várhatóan 2017. tavaszán megjelenő 22. számába.

A kéziratok legfeljebb 500 szavas absztraktját, és a szerzők 100 szavas önéletrajzát kérjük a szerk@fordulat.net e-mailcímre küldeni 2016. december 20-ig.

A szerkesztőség a cikkekről 2016. januárja során dönt. Az elfogadott, legfeljebb 40.000 karakter hosszúságú cikkek leadási határideje 2017. március 15.

1.    Új populizmus(ok)
A populizmus fogalma sok társadalomelméleti vitát gerjesztett már az 1980-as években is olyan szerzők közt, mint Stuart Hall és Bob Jessop, a 2000-es években pedig a kritikai populizmuselméletek egy lacaniánus fordulatot vettek Ernesto Laclau és Slavoj Žižek vitájában, a magyar rendszerváltás populizmusait és antipopulizmusait pedig Gagyi Ágnes elemezte a Fodulat 21. számában.
Ebbe a blokkba olyan kéziratokat várunk, melyek a 2008-as világválság óta feltörő új bal- és jobboldali populista politikákat vizsgálják, különös tekintettel Kelet-Európára. A régiós fókuszú tanulmányokon túl várjuk a populizmus európai és globális újrastrukturálódásáról, és ennek a tradicionális bal- és jobboldalra gyakorolt hatásáról szóló cikkeket. Különösen számítunk a populizmus jelenségét a kritikai társadalomtudományok, mint például Laclau munkássága felől elemző tanulmányokra.

Lehetséges fókuszok:
•    Populizmus és antipopulizmus Magyarországon a rendszerváltás előtt, és a rendszerváltás óta
•    A populizmus és az újnacionalizmus, újjobboldal viszonya
•    Autoriter populizmus(ok)
•    A mainstream populizmuselméletek kritikái
•    A kritikai populizmuselméletek elemzése, kritikái
•    Populizmus mint egy nem csak 21. századi jelenség
•    Populista politikák és a jóléti állam
•    Populizmus mint az emancipáció útja
•    Gazdasági válság(ok) és populizmus
•    Kapitalizmusváltozatok, populizmusváltozatok?
•    A baloldali populizmus lehetőségei

2.    Digitális kapitalizmus
A digitális és kommunikatív kapitalizmus elméletei a 2000-es években kezdtek el virágozni, többek közt a kapitalizmus új, kommunikációra épülő formáit tanulmányozó Jodi Deannek, illetve a digitális kapitalizmus társadalmi előtörténetét kutató Fred Turnernek köszönhetően. Az elmúlt években pedig egyre erősebben jelentkezik a digitális világot és a közösségi médiát az immateriális munka, illetve a politikai gazdaságtan felől elemző megközelítés (Jacob Rigi, Christian Fuchs).
Ebbe a blokkba olyan kéziratokat várunk, melyek azt elemzik, hogy az internet és a digitális világ hogyan alakította át a kapitalista tőkefelhalmozás logikáját és a kapitalizmust legitimáló ideológiákat? Olyan kéziratokra számítunk, melyek a digitális kapitalizmus koncepcióját elemzik a kritikai társadalomelméletek felől, illetve a digitális kapitalizmus hazai vagy nemzetközi gyakorlatait, intézményeit, struktúráit vizsgálják.

Lehetséges fókuszok:
•    Az értéktöbblet termelés sajátosságai a digitális kapitalizmusban
•    Közösségi média és a digitális kapitalizmus
•    Digitális kapitalizmus: új monopóliumok?
•    A peer-to-peer paradigma
•    Digitális kapitalizmus és globalizáció
•    Emancipáció a digitális kapitalizmusban
•    A digitális kapitalizmus ideológiái: a Silicon Valley-től Magyarországig
•    Big data és kapitalizmus

3.    A városi tér militarizációja
A militarizálódó városi terekkel és a lakók viselkedésének befolyásolásával kapcsolatos elméletek már a 20. század második felétől egyre gyakoribbá váltak, ahogy erre Mike Davis 1992-es Los Angeles az erődváros című szövege érzékletesen rámutat. James Wilson és George Kelling 1982-ben megalkották a törött ablakok elméletét, melyben a városi környezet megváltoztatásával hozták kapcsolatba a bűnözés csökkenését, Michel Foucault panoptikusság-és bumerángelmélete pedig felhívta a figyelmet arra, ahogy a gyarmatosítás technikái visszatérnek és alkalmazásra kerülnek a„nyugaton”. A 2000-es évekbenpedig az építészet, a digitális technológia és a militarizmus együttesekerült a kutatások fókuszba (Stephen Graham).
Ebbe a blokkba olyan kéziratokat várunk, amelyek azt tárgyalják, hogyan militarizálódnak a városi terek az állami és piaci érdekek következtében, és hogyan válik a város társadalmi és fizikai harcok helyszínévéúgy aglobális északon, mint a globális délen.Olyan tanulmányokra számítunk, melyek a militáris város koncepcióját elemzik a kritikai társadalomelméletek felől, illetve ennek a céljait, módszereit vizsgálják.

Lehetséges fókuszok:
•    Militáris város és a kapitalizmus
•    Dzsentrifikáció, mint a fogyasztóképes állampolgárok védelme a militáris városban
•    Kortárs rendfenntartás és militarizációja
•    Militáris városrendezés
•    Megfigyelőállam és a militáris város
•    Városi hadviselés mint látványosság
•    Lakóparkok, mint a militáris város prototípusai
•    Militáris város és imperializmus