huszonötödik szám, 2019/1

Klímaváltozás és kapitalizmus

Bevezető a Fordulat 25. számához

Andreas Malm és Alf Hornborg [absztrakt]
Emberi tényező? Az antropocén-narratíva kritikája

Jason W. Moore [absztrakt]
Az olcsó természet vége, avagy rájöttem, hogy nem kell félteni "a" természetet, meg is lehet szeretni a kapitalizmus válságát

Szigeti Attila [absztrakt]
A kapitalocén  avagy mibe kerül az olcsó természet?

Gille Zsuzsa [absztrakt]
Létezik-e szocialocén?

Steffen Dalsgaard [absztrakt]
A szén-dioxid mint értékmérő. Hogyan teremt értéket és pénzt a klímaváltozás?

Hódosy Annamária [absztrakt]
Kapitalocinema. A mozgókép-írástudók árulása a klímaválság árnyékában

Ariel Salleh [absztrakt]
Ökofeminizmus

Philip McMichael [absztrakt]
A parasztok maguk csinálják történelmüket, de nem szabadon

Andreas Malm [absztrakt]
Forradalmi stratégia egy felmelegedő világban

Emma Piercy, Rachel Granger és Chris Goodier [absztrakt]
Felkészülés az olajcsúcsra: mit tanulhatunk Kuba "különleges időszakából"?

❚ Kritikai recenziók

Gagyi Ágnes [absztrakt]
Félelem helyett kölcsönös segítség: a katasztrófaszociológia tanulságai a klímaválságra való felkészülésre (
Rebecca Solnit: A Paradise Built in Hell)

Domschitz Mátyás [absztrakt]
Üzemanyag és társadalmi változás (Andreas Malm: Fossil Capital; Timothy Mitchell: Carbon Democracy)

Czeglédi Alexandra [absztrakt]
Gombafonallal szőtt esszék az értékmentő felhalmozásról (Anna Tsing: The Mushroom at the End of the World)

Balogh Róbert [absztrakt]
A történettudomány válsága és haszna az antropocén témák tükrében: egyenlőtlenség, hatalom, világrendszer, ellenállás és deep history (
Christophe Bonneuil és Jean-Baptiste Fressoz: The Shock of the Anthropocene; Simon L. Lewis és Mark A. Maslin: The Human Planet)