Sidó Zoltán és Szarvas Márton: Hangya a világrendszerben

A huszadik század első felében működő Hangya a magyar szövetkezetiség történetének egyik legfigyelemreméltóbb vállalkozása volt: egyfelől azért, mert néhány évtized alatt volt képes országos hálózatot építeni; másfelől pedig azért, mert mindez a vidéki kisparaszti rétegek és a korabeli politikai és gazdasági elitek közös erőfeszítéseként valósult meg. Az alábbi cikkben azt elemezzük, hogy pontosan miért és milyen érdekek mentén alakult ki ez a különös osztálykoalíció. A tanulmányban amellett érvelünk, hogy a Hangya működése a nagybirtokosság és a nagytőke érdekeit képviselő dualista, majd horthysta állam válságkezelő intézkedéseinek és modernizációs törekvéseinek részét képezte.