Deborah Brautigam: A kínai „adósságcsapda-diplomácia” kritikus megközelítése: egy mém térnyerése

DOI: https://doi.org/10.14267/FORDULAT.2024.33.6

2017-ben egy észak-indiai agytrösztben megszületett a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémje. Ez villámgyorsan elterjedt a médiában, a hírszerzői körökben és a nyugati kormányok között. 12 hónappal később a mém 0,52 másodperc alatt már közel 2 millió keresési találatot generált a Google-on, és elkezdett mély történelmi igazsággá szilárdulni. A történetek igazságokat és valótlanságokat is tartalmazhatnak, az emberi érzelmek, köztük az előítélet pedig bizonyos gondolkodási módra sarkall minket. Ez a tanulmány egy sor olyan történetet mesél el újra Kína nemzetközi szerepvállalásáról, többek között Angolában, Dzsibutiban, Srí Lankán és Venezuelában, amelyek megkérdőjelezik a média csúsztatásait. A cikk néhány javaslattal zárul a tudományos élet, a média és a politika világa közötti kapcsolatról, valamint arról, hogy a kutatóknak ki kell mondaniuk az „igazságot” a „hatalom” felé.

A mém egy olyan ötlet vagy gondolat, amely egy kultúrán belül személyről személyre terjed, gyakran azzal a céllal, hogy valamilyen jelenséget, témakört, vagy jelentést közvetítsen. 2017. január 23-án egy észak-indiai agytröszben született meg a kínai adósságcsapda-diplomácia mém, melyet aztán továbbvitt egy, a Harvard két hallgatója által írt tanulmány, mely az „adósságkönyv-diplomácia” kifejezést használta a jelenségre. A diákok írását a Guardian, a New York Times és más vezető sajtótermékek lelkesen idézték mint Kína aljas szándékainak tudományos bizonyítékát. A mém Washingtonban kezdett mély gyökeret verni, az amerikai kormányzaton keresztül Japánba került, majd vissza a New York Times-ba és számtalan további helyre. Később a mém még nagyobb népszerűségre tett szert, már az amerikai külügyminiszter is hivatkozott rá, csendesen begyűrűzött hírszerzési körökbe, megjelent az amerikai Kongresszusban, és megtelepedett a Pentagonban. Az „adósságcsapda-diplomácia” gondolata, és konkrétan a mém komoly aggodalommal töltötte el ezeket az embereket. 2018 novemberére egy Google keresés a fogalomra [angolul - a szerk.] 0,52 másodperc alatt 1 990 000 találatot generált. Az adósságcsapdamém elkezdett megszilárdulni mint közhiedelem, és elkezdték valós történeti igazságként kezelni.

Ez a tanulmány a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémjét vizsgálja meg, mely azt állítja, hogy Kína szándékosan igyekszik adósságcsapdába csalni az országokat, hogy stratégiai előnyt, vagy valamiféle eszközt biztosítson magának. Az írás megvizsgálja a mém felemelkedését, elterjedését, és a mögötte húzódó jelenséget, amelyet a mém meg akar ragadni. A tanulmány ezenkívül egy tágabb kontextust is kínál azáltal, hogy újra elmeséli a kínai hitelezés legismertebb mítoszait és narratíváit, melyek olyan dolgok magyarázatára szövődtek, amelyeket a megfigyelők sem értenek tisztán.

Hivatkozott irodalom: 

Benazeraf, David és Alves, Ana (2014). ‘Oil for Housing’: Chinese-built New Towns in Angola. Policy Briefing, 88, 1–14, 2014. április 30. https://saiia.org.za/research/oil-for-housing-chinese-built-new-towns-in...

Asian Development Bank (2017). Meeting Asia’s infrastructure needs. https://www.adb.org/sites/default/files/publication/227496/special-repor...

Bolton, Jon (2018). The Trump Administration’s New Africa Strategy. Speech, Heritage Foundation, Washington, DC., 2018. december 13. https://trumpwhitehouse.archives.gov/briefings-statements/remarks-nation...

Brautigam, Deborah (2011). The dragon’s gift: the real story of China in Africa. Oxford University Press.

Brautigam, Deborah (2019). Misdiagnosing the Chinese infrastructure push. The American Interest, 4, 2019. április 4. https://www.the-american-interest.com/2019/04/04/misdiagnosing-the-chine...

Brautigam, Debora és Hwang, Jyhjong (2016). Eastern promises: New data on Chinese loans in Africa, 2000 to 2014. Cari Publications, 4. https://static1.squarespace.com/static/5652847de4b033f56d2bdc29/t/58ac91...

Buire, Chloé (2015). Views of suburban Luanda: Banishing the ghosts from Kilamba. Africa Research Institute, 2. https://www.africaresearchinstitute.org/newsite/blog/views-of-suburban-l...

Eom, Janet; Brautigam, Deborah és Benabdallah, Lina. (2018). The path ahead: the 7th forum on China-Africa cooperation. Cari Publications. http://www.sais-cari.org/s/Briefing-Paper-1-August-2018-Final.pdf

Faiola, Anthony és DeYoung, Karen (2018). In Venezuela, Russia pockets key energy assets in exchange for cash bailouts. The Washington Post, 2018. december 20. https://www.washingtonpost.com/world/national-security/in-venezuela-russ...

Ferchen, Matt (2018). China, Venezuela, and the illusion of debt-trap diplomacy. Carnegie-Tsinghua Center. 2018. augusztus 16. https://carnegieendowment.org/posts/2018/10/china-venezuela-and-the-illu...

Johnson, Keith (2018). Why is China buying up Europe’s ports. Foreign Policy, 2, 2018. február 2. https://foreignpolicy.com/2018/02/02/why-is-chinabuying-up-europes-ports/

Jubilee Debt Campaign (2018). Africa’s growing debt crisis: Who is the debt owed to. https://jubileedebt.org.uk/wp/wp-content/uploads/2018/10/Who-is-Africa-d...

Kahneman, Daniel és Egan, Patrick (2011). Thinking, fast and slow. Random House.

Kratz, Agatha; Feng, Allen és Wright, Logan (2019). New data on the ‘debt trap’ question. Rhodium Group, 29(4). https://rhg.com/research/new-data-onthe-debt-trap-question/

Lagarde, Christine (2018). Belt and Road Initiative: Strategies to deliver in the next phase. International Monetary Fund.

Lagarde, Christine (2019). BRI 2.0: Stronger frameworks in the new phase of belt and road. International Monetary Fund.

Lee, John. (2018). China’s Trojan Ports. The American Interest, 2018. november 29. https://www.the-american-interest.com/2018/11/29/chinas-trojanports/

Liu, Weidong és Dunford, Michael (2016). Inclusive globalization: Unpacking China’s belt and road initiative. Area Development and Policy, 1(3), 323–340. https://doi.org/10.1080/23792949.2016.1232598

Maria Abi-Habib (2018). How China Got Sri Lanka to Cough Up a Port. The New York Times, 2018. június 25. https://www.nytimes.com/2018/06/25/world/asia/china-sri-lanka-port.html

Mawdsley, Emma (2008). Fu Manchu versus Dr Livingstone in the dark continent? Representing China, Africa and the West in British broadsheet newspapers. Political Geography, 27(5), 509–529. https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2008.03.006

Sautman, Barry és Yan, Hairon (2015). Localizing Chinese enterprises in Africa: From myths to policies. HKUST Institute for Emerging Market Studies. https://ideas.repec.org/p/hku/briefs/201505.html

The Economist (2011). The Chinese in Africa: Trying to pull together. The Economist, 2011. április 20. www.economist.com/briefing/2011/04/20/trying-to-pull-together

Washington Times (2005). China builds up strategic sea lanes. The Washington Times, 2005. január 17. https://www.washingtontimes.com/news/2005/jan/17/20050117-115550-1929r/